Dunántúli viharmenet

Egy szélsőségektől nem mentes motorozás igaz történetét írta meg nekünk olvasónk, Vendler Balázs, amelyet élvezettel olvastunk és eredeti, ékezetek nélküli, ámde helyenként kicsillagozott formájában közlünk, egyben biztatva mindenkit, ha tanulságos vagy tanulságmentes sztorija van, írja meg... Milyen volt az idei nyár?

Sziasztok! Gondoltam, megosztom veletek egy kalandom rövid történetét. Kicsit szabadszájú, de akkor így éreztem magam.

6 ora korul teljes pompaban felultem a mocira, hogy megtegyem az arra az estere tervezett 210 km-es szakaszt a tervezett 120 perc alatt.

6:10 perc Szentlorinc - az egen veszesen morgo felhok jelennek meg dny-i iranybol.

6:25 Szigetvar - esik, nem veszes. osszehuzom magam kicsire. nem is hinne az ember, hogy mennyire ossze...

6:35 Szentlaszlo - szakad. a borruha pipa lett, ezert felszivta magat vizzel. Az egen kegyetlenul gyulekeznek a fekete felhok. latszodik, hogy par km-re nagyon szakad.

6:45 Valahol Kaposvar elott a dombokon - egy emelkedohoz kozeledve latom, hogy az arok szelere allva veszvillogoval autok tucatjai varakoznak.

6:46 elerem az autokat es ebben a pillanatban meglatom az uton a borso meretu jeget, majd hirtelen tudatosul bennem, hogy nem az eso kopog a fejemen, hanem a jeg pattog rajtam kegyetlenul... mintha egy egesz iskola rosszgyerek lone csuzlival. egy hangos rohoges szakad ki belolem: ezt megszoptam!

6:55 kb 1-2 km-t haladtam. a szemuvegem tiszta para, ezert fel kell nyitnom a bukot. a jeg mar a pofamat is veri. a motor szankozik jobbra-balra. kb. 5 km/ora a sebessegem. autok az arokban. mind2 labam a foldon, tamasztom a motort haladas kozben. a jeges viz a csizmamban, a kesztyu alatt csorog a viz. A LAPTOP! huha a hatizsakban van...

7:00 atertem a kritikus emelkedon. kib****ott hideg van. a jeg meg mindig esik, de legalabb nem all 3 cm vastagon az aszfalton. MI JOHET MEG? A szel, durvan, eroszakosan, oldalrol.

7:10 Kaposvar elotti kanyarok - ismet egy orulten csengo kacaj: a k**** anyad, akkor sem fordulok vissza.

7:15 Kaposvarl benzinkut - SUT a NAP. leveszem a csizmam, kiontom a vizet, kicsavarom a zoknim, a kesztyum. kerek par szemeteszsakot, rahuzom a tanktaskara, laptopra. felveszem az egyetlen szaraz polom, magamra is felhuzok egy szemeteszsakot, borkabatot. SZAKAD, BRUTALISAN, a benzinkuttal szembeni hazat alig latni.

7:45 elindulok. egy soret kortyolgato srac csak ennyit jegyez meg: meg fogsz halni...

8:00 Kaposujlak - nem esik... meg 140 km-em van hatra.

A kovetkezo 45 perc, amig leertem a balaton partjara viszonylag uncsi volt. neha csopogott. en kb 150 km/oras sebesseg mellett probaltam nem foglalkozni azzal, hogy a vizes borruhaban a borom mar teljesen kiazott, de kozben sikitva probalt menekulni minden apro receptorom az esti szel erintese elol. Sikertelenul. Olyan kozel huzodtam a motorhoz, ami mar zavarbaejto volt, de ez sem jelentett menedeket. A pleximen levo es a szemuvegemen parolgo vizcseppekben a szembeforgalom fenyei kaleidoszkop szeru latvanyt varazsolnak elem, probalom kielemezni a latvanyt, figyelek.

8:45 meglatom a Balatont. a szemem sarkaban meg-megjeleno fenyekrol pedig hinni akarom, hogy autok lampai... sajnos nem, be kell latnom, brutalisan villamlik. Rahuzom a gazt, mert tudom, hogy egy uj eso most kiutne, ez lenne a kegyelemdofesem. versenyt kell futnom a viharral. meg 40 km.

A nappal oly szep erdos kanyargos taj most a vegemet jelenti. Minden energiamat felemesztette az izmaim sziszifuszi munkaja, ahogy probaltak nemi hot termelni.

9:05 Zalaszentgrot. forro furdo. probalok atoltozni, de a legszarazabb ruhadarabom a motorosgatyam. mindenem elazott. nincs ruham, a jegyzeteim tocsognak, a terkepem cafatokban. Akkor igyunk valamit.

REGGEL 7:00 - a panzio ablakan kinezve csodalom az időjárás impresszionista alkotasat. a sotetkek es a szurke arnyalatai fura formakkal boritjak az eget. nem esik, nincs szaraz ruham... MENNEM KELL TOVÁBB.