Triumph Thunderbird Sport 900
Triumph Thunderbird Sport 900
Fabio Cormio írása, fotók Alberto Cervetti
A T-Bird minden értelemben egy vérbeli classic-replica, és olyan szép, hogy akár kirakatba is állíthatnánk. Aki viszont ki is akarja használni, valószínüleg turisztikai célokat tűz maga elé. Olaszországban, a rengeteg Valentinónak csúfolt kirakatember között kevés a vérbeli országúti motoros, kicsit furcsa, zavarba hozó érzés is száz lóerővel furikázni a fenekünk alatt. Még ha senki sem tagadja, hogy eléggé férfias dolog egy ilyen háromhengeres motort meglovagolni, azzal az egyetlen hátránnyal tisztában kell lennünk, hogy a sok motor fog minket megelőzni, jobb is lehúzódni a külső sávba...
Még a gyártásról ideiglenesen levett Thunderbirdtől, az agresszívebb verziótól, is távol áll, hogy párbajra hívja az igazi sportmotorokat, melyeket a pályán való körök róvására terveztek, annak ellenére is, hogy Sportnak nevezik. Ennek ellenére, kárpótol kinézetével, és egyediségével, melynek legjobb garanciája az ár: könnyen kétségek közé kerülhet, aki egy modern naked megvásárlását tervezi.
Véleményünk szerint a Triumph termékhorizontjának legújabb tagja nem több, mint egy elég költséges (10.000 Euró, kereken), jól kidolgozott, a japán társainál kifinomultabb, szép, nagy motor. Valószínüleg az "intelligens motorok" közé nehezen sorolhatnánk, de ennek ellenére nagyon jó karaktere van.
Kívülről nézve
A Thunderbird két változata, a normál (jobbra) és a Sport
Hogy szép, azt már elmondtuk, röviden. Hogy old style, reméljük, könnyen egyértelművé válik a fotók alapján. De vajon miben áll a T-Bird Sport szexepilje? A család többi tagjától több, többé-kevésbé szembeszökő részlet is megkülönbözteti: az exkluzív narancs-fekete színezés, a feketére festett, krómozatlan motor. Szintén fekete a műszerfal.
A sportverzióban nem használtak gumioldallapokat a tanknál, melyek, bármennyire is retrósítanák, kicsit nehézkessé is tennék a felfele mutató kipufogócsövek felé dinamikusan ívelő vonalvezetést. A kipufogó állása egyébként nagyobb bedőlési szöget is lehetővé tesz a bátrabbak számára. Meg kell említeni az elég erőteljes motor teljesítményét ellenpontozó dupla első tárcsaféket. Aki minél jobban ki szeretné hangsúlyozni a Hinckley féle háromhengeres vad külsejét, választhat a narancsszínű fényszórótokot és hátsó ülésre szerelhető fedőelemeket, melyek leginkább a márkanév kihangsúlyozására alkalmasak, de ezek nélkül is, a T-Bird Sport önmaga marad.
Utóljára, de nem utolsó sorban, egy részlet, mely a nosztalgiára hajlamosakat, főleg a La Manche túloldalán élőket célozza meg: egy kis Union Jack díszeleg a motor oldalán, sokkal diszkrétebben, mint a Mini Cooperek tetején. Pont a márkanév alatt. Ez az igazi romantika.
Műszaki oldalról
Motor: 3 henger egy sorban, négyütemes, folyadékhútéses, dupla vezérműtengelyes,
hengerenként négy szeleppel, furat x löket: 76x65 mm, lökettérfogat 885 köbcentiméter.
Sűrítési arány: 10:1. Teljesítmény/fordulatszám: 82 LE/8.500, nyomaték/fordulatszám
76 Nm/6.500, üzemanyagellátás: három, 36 mm-es karburátor, hatsebességes váltó,
többtárcsás, olajfürdős váltó.
Ugyanazok a paraméterei, mint a hagyományos Thunderbirdé: egyező furat és löket,
egyezik a sűrítési arány is. Mégis, a Sportverzió effektíve tizenöt lóerővel
erősebb, erőkarcsökkenés nélkül (legalábbis abszolót értelemben véve). Sőt,
növekedést tapasztahatunk, 72-ről 76 Nm-re. Ezt viszont itt már nem 4000, hanem
6500-as fordulatszámon lehet elérni.
Futómű és méretek: egycsöves bölcsőváz, acélból, a kormánytengely szöge 27°. Felfüggesztés: 43 mm-es, állítható teleszkópok . Hátul, szintén állítható központi felfüggesztés. Fékek: az első kéttárcsás, 310mm-es, kétdugattyús nyereggel, a hátsó egy 285 mm-es, szintén kétdugattyús nyeregből áll. Gumik: első 110/70-17". Hossz: 2320 mm, tengelytáv 1580 mm., ülésmagasság 790 mm. Önsúly:224 kg. A tank térfogata: 15 l.
Elég nyílvánvalóvá válik a fenti számokból, hog ennek a Thunderbirdnek inkább csak a kinézetében áll sportosságga: a gumik vékonyak, az első villa túlságosan előrenyúlik, a túlsúly legalább 20 kilogramm. Mindenesetre, a fékek nagyon jók (a standard T-Birdnél csak egy tárcsa volt elöl), a villa is állítható (nem csak az alapterhelést illetően, hanem keménységben és útban is), mindez élvezhető és biztonságos vezetést tesz lehetővé.
Komfort és használhatóság
A T-Bird Sport teljes fegyverzetben
Ez az a részlet, amelyről talán szólni is kár. Bizony, amit a Thunderbird kínál a kényelem szempontjából, nem mondható minden igényt kielégítőnek. Az ülés kemén, és egy kicsit vékony, a hátsó felfüggesztés, amint láttuk, szándékosan lett egy kicsit keményebb, még ha állítható is. Az együléses kit nélkül, melyet a próbadarabhoz adtak, van hely egy utas számára is, akinek viszont nem állnak rendelkezésre kapaszkodók, így hát marad a vezető.
Mivel teljesen hiányzik bármiféle aerodinamikai védelem, a T-Bird semmiképpen sem ajánlható olyasvalakinek, aki hosszú távra akarindulni, ráadásul igazi bűncselekmény lenne csomagokat szerelni a motorra, főleg a sportváltozat esetében. A fényszórótok, melyet opcionális alkatrészként kínálnak, valamiféle kis védelmet nyújt annak, aki nem 130 kilométeres sebességgel száguld, mert ott már a tankhoz kell lapulni, ha nem akarjuk a léglökések pofozgatását "élvezni". Sajnos fizetős kiegézítő a középső álvány is, mely nagyon hasznos szerepet lát el a karbantartási műveleteknél. A kijelzők felszereltsége a régimódi motoroknál megszokott módon elég szegényes, a fordulat- és sebességmérőből áll csupán.
Az úton
Hogy a T-Bird Sport-ot kipróbáljuk, választásunk a városra, és a várost övező területekre esett. Miért? A válasz egyszerű: ez a motor nem a versenypályára való, sem pedig azoknak, akik hosszú utazást terveznek, feleségestül, csomagostul. Sokak számára valószínüleg sikkes alternatívaként szerepel majd a nagy robogók helyett, eszköz lesz, mellyel ki lehet majd ugrani a zöld jelszésre a várakozó sorból, egy minden figyelmet magára vonó, exkluzív járgánnyal.
Gyakorlatban egészen jól viselkedett a Triumph a városi forgalomban: a stoplámpánál jól indul, a legtöbbet 4000 és 6000 fordulat között lehet kihozni a háromhengeres brit motorból. Hétezer fölé is emelhető a fordulatszám, de felesleges. Az erőeloszlást mintha pont a kanyarból való kijövetelhez állították volna be, persze, hogy nem autópályán való száguldásra. A T-Birdöt meglehetősen vékony gumikkal szerelték fel, ennek ellenére nem rossz a tapadása, legalábbis addig, amíg nem direkt pörgetjük ki a kerekeket - melyet mi nedves aszfaltin próbáltunk meg, borzongva.
Az útonmaradást a nagyon hatásos motorfék is segíti, mely már alacsony fordulatszámon is jelentkezik. A felfüggesztések elég keményre lettek állítva, főleg a hátsó, ezt a részletet az ülés keménysége még jobban kiemelte. Jobb lesz figyelni a kátyúkra és padkákra. Az első futómű masszív, kanyarban is nagy biztonságérzetet ad, még ha a motort bedöntve tartásához elég nagy erő is kell.
Triumph Thunderbird Sport 900 a Motorinfonál www.motonline.com
