KTM-re váltott, utálják érte!
Nagy keresztet vett a nyakába az amerikai motokrossz ikonjának számító Ryan Dungey. 2006 óta tartó profi karrierje során eddig egy márkát szolgált, a Suzukit. Két 250-es és két 450-es bajnoki címet gyűjtött be ezalatt, továbbá háromszor vezette győzelemre az amerikai válogatottat a sportág legrangosabb versenyén, a Nemzetek Krosszán. Most nem kisebb dobásra készül, mint bajnokot csinálni a KTM-ből a legkeményebb motokrossz bajnokságban, ott, ahol korábban semmilyen babér nem termett az osztrákoknak.
Dungey döntése bár meglepőnek tűnhet, valójában egy nagyon szépen előkészített terv része volt, ami az osztrákok tudatos építőmunkájának utolsó láncszeme. Az egész 2006-ban kezdődött, amikor megszerezték maguknak Stefan Evertset csapatmenedzsernek. A tízszeres világbajnok feladata az volt, hogy összeállítsa a legsikeresebb krosszos csapatot, kerül amibe kerül. Ennek a világmegváltó tervnek a szerves része volt a 350-es motor kifejlesztése, a sokáig gyűlölt himbás hátsó felfüggesztések visszacsempészése a krosszmodellekbe, Antonio Cairoli, Marvin Musquin, majd Ken Roczen leigazolása, a futószalagon szállított világbajnoki címek, és végül Amerika meghódítása.
Utóbbi kivételével maradéktalanul teljesítették az osztrákok az általuk megálmodott menetrendet. Az amerikai csapat tudatos építése egy évvel ezelőtt kezdődött. Ezt már nem Evertsre bízták, ő továbbra is a világbajnoksáért felelős. A KTM a sportág legbefolyásosabb szakemberét, Roger DeCostert csábította el (szintén a Suzukitól), aki amolyan keresztapa szerepet tölt be a motokrosszban. A belga származású csapatvezető pedigréje párját ritkítja: a semmiből bajnokot csinált Amerikában a Hondából, majd a Suzukiból, joggal remélnek tehát hasonlót Stefan Piererék a KTM vonatkozásában. DeCoster hozta magával a Suzuki technikai guruját, Ian Harrisont, a versenyzői posztokra pedig Andrew Shortot, Mike Alessit és Marvin Musqint igazolták le, kiegészülvén Ken Roczennel, aki pár vendégszereplést bevállalt a világbajnokság kezdete előtt.
Versenyző frontot a stratégia nagyon is okos húzás volt, hiszen gondoljunk csak bele: ha már az első évben csúcsversenyzővel vágnak neki a szezonnak, és az eredmények elmaradnak, joggal okolhatják a technikát a kudarcokért, ez pedig cseppet sem vetne jó fényt az Amerikában amúgy sem rózsás helyzetű KTM motorokra. Azon túl, hogy elég balszerencsések voltak az idei szezonban, végül bejött a papírforma. Ken Roczen Las Vegasban begyűjtött szuperkrosszos győzelmén kívül nem igazán sikerült maradandót alkotniuk 2011-ben. Alessi és Short formájukon kívül motoroztak, Musquin pedig szinte egész évben sérült volt. Talán soha nem tudjuk meg, hogy valóban a második szezonra tartogatták a nehéztüzérséget, mindenesetre meg kellett ezt lépniük, hiszen DeCoster felfedezettjének pont lejárt a szerződése a Suzukival.
Dungey csúcsversenyző és végletekig hű mentorához, DeCosterhez, ezért a hivatalos bejelentés előtt hetekkel már mindenki kész tényként kezelte a “mennyegzőt”. Jól értesült források évi 5 millió dolláros sztárgázsiról duruzsoltak. Ezzel még nem is lenne semmi baj! A profi sport és így a motokrossz is elsősorban üzlet. Befektetek, cserébe viszont hasznot várok. A haszon ez esetben győzelmek a legnagyobb kategóriában, esetleg bajnoki címek. A probléma ott kezdődik, hogy rossz a megítélése a KTM-nek a tengerentúlon. A netes fórumokat (a hazaiakat is) elárasztották a Dungey-t lesajnáló kommentek, sőt, a sportág legbefolyásosabb szaklapján meghirdetett szavazás végeredménye sem jósol fényes jövőt nekik.
Az osztrákoknak viszont kell a piac, mert motokrossz tekintetében az USA a legnagyobb, ezért pedig pénzt nem sajnálva készülnek 2012-re. A 250-es motorokra megtartották Musquint, és Roczen most már egész éves szerződést kapott. A 450-esektől elengedték Alessit és Shortot. Alessi esetében nem volt meglepő a döntés, neki lejárt a szerződése, Shortra viszont volt egy év opciója a KTM-nek, de nem kívánt élni ezzel a csapatvezetés. Így tehát Dungey-n van a világ szeme, egyedül kell történelmet írnia egy olyan közegben, ami a mostaninál nem is lehetne kiegyenlítettebb. A Kawasakinak ott van Ryan Villopoto, aki mindent megnyert ebben a szezonban. A Hondának van egy Chad Reedje és Trey Canardja, és ha hinni lehet a szóbeszédnek, akkor a Suzuki James Stewarttal készül a következő szezonra. Egy biztos: a rosszmájúakat csak győzelmekkel és bajnoki címekkel tudja elhallgattatni Dungey. Hálátlan feladat lesz!
