Peraves Golyómotor

Az Ecomobile és a Monotracer gyártója azt állítja, megoldotta a dugattyús motorok évszázados problematikáját, ami egy kérdés köré összpontosul: hogyan alakítsuk forgómozgássá a dugattyú alternáló (hosszirányú) mozgását? A Peraves válasza kissé morbid: sehogy, inkább a gyökerénél fojtsuk el a problémát, hagyjuk el a hajtókart, a dugattyút és a komplett vezérlést, és hozzunk létre egy Golyómotort.

Nem új keletű a kérdés természetesen, gondoljunk csak a Wankel motorokra, de a SuperBall motornak is hívott svájci találmány, ha lehet egyáltalán ilyen párhuzamot vonni, még Félix bolygódugattyúsánál is egyszerűbb, de elmagyarázni talán annál is bonyolultabb. Inkább először egy videó a gyártó honlapjáról, vagy a tubusról ugyanaz:

A főtengelyen tehát van két félgömb (a nagy sárga izé), melyek két ék alakú égésteret hoznak létre. Ahogy a gömbmotor forog, a két-két „féldugattyút” (az ékek oldalai) a feketével ábrázolt kerámia vezetőgolyó a golyómotor külső házába mart vályúk mentén mozgatja, azaz nyitja és zárja az ékeket, ezzel hozva létre a megfelelő intenzitású robbanáshoz szükséges nyomást. Két gyertya gyújtja a hosszúkás, ék alakú égésteret, a szívás pedig a kétütemű forgótárcsás motorokhoz hasonlóan a főtengely mentén megy végbe. Ráadásul a golyómotort ellátták előkamrával is (a nagy piros oldalt), melyben turbinaszerű forgólapátok túlnyomással (jelenleg max. 1,7 barral) préselik a golyó ékjei felé a levegőt.

A Peraves golyómotorja létezik, működik, egy 400-as Yamaha robogó átalakított testében tesztelik, a gyártó weboldalán megnézhetitek a teljesítménygörbéjét. A leírások szerint a golyómotor működése felettébb egyenletes, szinte turbinaszerűen pörgős és vibrációmentes, hiszen nem rohangálnak benne nagy vasdarabok ide-oda mint az őrült, hanem mondhatjuk, egy golyó forog benne, és kész.

Van azonban még egy nagyon fontos kérdés a belsőégésű motoroknál: hogyan tartsuk bent azt az átkozott égést, amikor az hihetetlen erővel ki akar jönni minden egyes pillanatban a motorból? Na, itt van elképesztő előnyben a dugattyú és a jó öreg – és egyáltalán nem utolsó sorban jó könnyen és jó olcsón gyártható – dugattyúgyűrű! Szerintem nyugodtan mondhatjuk, hogy a Wankel torkát is a tömítetlenség vágta el (de még a Honda ováldugattyúsának is), vajon mennyire egyszerű a golyómotor ékhengereinek széleit tömíteni..?

Viszont könnyebb, kisebb és elvileg olcsóbb az előállítása, mint egy dugattyús motornak, valamint könnyedén kifejleszthető verzió szinte minden elképzelhető üzemanyaghoz (dízel, földgáz, hidrogén, stb.). Halvaszületett ötlet, vagy maga a jövő?