Bemutatkozik: Showa Big Piston Fork

Akár egy hagyományos, akár egy fordított teleszkópszár belsejében három dolgot találunk: olajat, egy tekercsrugót, és egy csillapítóegységet. Ez az, amit az angol cartidge-nak mond, és amit a Showa elhagyott (illetve átértelmezett) a BPF-ből (ben).

Fent Cartridge-type, lent Big Piston. A piros hengert és dugattyút elhagyva egy jobb teleszkópot kapunk.

Az összehasonlító metszeti rajzon pirosra színezett alkatrészeket már nem találjuk a BPF-ben: a csúszószáron belüli plusz hengert és a teleszkópszár aljában lévő húzófokozati csillapítódugattyút (ezért volt lent az állítócsavar). Előbbit a csúszószár belseje helyettesíti, utóbbi pedig felköltözött a csillapítórúdra, a nyomófokozat mellé, így kényelmesen, a szár tetején tudjuk állítani mindkét csillapítást. A rugót viszont már nem a teleszkóp tetejének betekerésével feszítjük, hanem alul, egy kis csavarral, 0,1 mm/klikk váltóval.

A tetején állítjuk mindkét csillapítást (TEN – húzó, COM – nyomó)

Előnyök? Kevesebb alkatrészből áll – olcsóbb, gyorsabb a szerviz. 1/3 nyomás uralkodik benne – jobban bírják a szimmeringek. És mivel nincs Cartridge, nagyobb átmérőjű csillapítóegységet lehetett alkalmazni, ezzel négyszeresére nőtt a közeggel érintkező (ténylegesen a csillapítást végző, az olajat önmagán átpréselő) felület, így csökkentek az olaj nyúlékonyságából adódó hátrányok. Magyarul? Az egyszerűbb kialakítás miatt finomabban, kisebb erőhatásokra is reagál, és a nagyobb energiájú ütéseket is jobban csillapítja a BPF villa.

Az alján rugót feszítünk elő.

És van még egy, korántsem elhanyagolható pont, a súlyelőny. Száranként majd’ fél kilóval könnyebb, ez pedig, akárhonnan is nézzük, egy kiló mínusz per első futómű. Ez még sportmotor terminológiában is rengeteg.

Na szóval így...

A versenyzők évek óta Nagydugattyúznak, idén két új sportmotoron jelent meg, jövőre további elterjedése várható. Persze a Kawasaki és a Suzuki emberei mosolyogva domborítják mellkasukat, hiszen igen, ők használták először.