A sisak súlya és a gravitációs középpont

marcello, 2006. április 04., kedd
Egyáltalán nem volna logikus azt állítani, hogy a könnyű bukók jobbak a nehezeknél. Ehelyett inkább azt kell meghatároznunk, hogy mekkora nyomás nehezedik a nyakra.

Egyáltalán nem volna logikus azt állítani, hogy a könnyű bukók jobbak a nehezeknél. Ehelyett inkább azt kell meghatároznunk, hogy mekkora nyomás nehezedik a nyakra, és ennek csak egyik oka lehet a sisak súlya. Egy zárt üvegszálas sisak átlagos súlya körülbelül 1.400 gramm. Az emberi fej tömege pedig nagyjából 5-7 kiló. Még akkor sem tudjuk pontosan megmondani, hogy a bukó mekkora nyomást gyakorol a nyakra, ha a tiszta súlyát vesszük figyelembe. Miért? Mert csak alig érezzük a sisak súlyát, ha az pontosan középre illeszkedik a fejre, olyan módon, hogy a gravitációs központja egybe esik a fej gravitációs központjával.

De nyomást fogunk érezni a nyakon, mihelyt megdöntjük a fejünket, ami mutathatja, hogy a bukó és a fej középpontja nem esik egybe, illetve a sisak nem illeszkedik megfelelően. Ez azt eredményezheti, hogy a sisak elmozdul, mikor a viselője például hátrapillant. A szél is megemelheti, illetve hosszabb utazás során szintén kialakulhat a nyakat terhelő nyomás.

Egyenesen, ferdén

•  a sisak gravitációs középpontja (távol C-től)

•  a sisak gravitációs középpontja (közel C-hez)

•  az emberi fej gravitációs középpontja

Ha a fej egyenesen áll (függőlegesen) akkor a gravitációs középpontok egy vonalra esnek, így nem érzünk különbséget.

Viszont egy megdöntött pozícióban, amelyet a második vázlaton láthatunk, már szembetűnő a különbség. Ha a gravitációs középpont A-ban van, sokkal nagyobb a lefelé húzó erő, mint ha C-ben lenne.

Ezért ha szeretnénk meggyőződni arról, hogy a bukó megfelelő-e számunkra, célszerű előredöntött fejtartásban kipróbálni, ezen kívül a fejünket jobbra-balra rázni. Ha a sisak gravitációs központja távol esik a fejétől, akkor nyomást fogunk érezni a nyakon. Ha a bukó gravitációs középpontja magasan helyezkedik el, azt mutatja, hogy a héj vastagsága nem teljesen egységes. Sokkal vastagabb lehet a tesztelt részeken, hogy kiszolgálja az ütésállóságra vonatkozó igényeket, ám a széleknél, amelyek nincsenek tesztelve, sokkal vékonyabb. Ha egy sisak héjának vastagsága teljesen egységes, és ez egészen a szélekig így van, akkor a súlya nagyobb lehet, ám a gravitációs középpontja alacsonyabban fekszik, így a nyakra nehezedő nyomás is jóval kisebb.

A teteje biztosan erős - gyorsteszt

A bukósisak erőssége függ a tervezéstől, az anyagösszetételtől, a konstrukciótól. A szabványvizsgálatok, általános minőségi ellenőrzések nagyrészt a sisak felső részének ütésállóságát veszik kontroll alá, pedig ugyanennyire fontos az oldalsó perem erőssége.

Hogy mennyire strapabíró egy sisak, nagyon egyszerűen megállapítható - a képen látható gyorsteszttel. Fogd meg a két peremet és nyomd erősen középirányba a két oldalt - így igazán kiderül, érezhető, hogy mennyire erős és ellenálló a sisak egésze.

Ha a sisak túl laza, külön terhet jelent, amikor a viselő hátranéz. Plusz nyomást jelenthet, hogy a sisak a tehetetlenség következtében még tovább mozog, míg a fej, már nem. Így egyértelműen kijelenthetjük, hogy semmiképp nem jó, ha a bukó túl laza, de ugyanez érvényes a túl szoros sisakokra is. A tökéletes illeszkedés egy kritikus faktor a nyakra nehezedő nyomást illetően.

Hozzászólások
Felhasználónév

Jelszó

Vendég, 2007. jan 26., péntek 14:44
Okostojás. Ha meg nyomod legalább komoly 80 km/h sebességgel, akkor az egyenesen ferdén faszság semmit sem jelent, úgyhogy a könnyű sisak jó sisak, nehéz sisak rossz sisak.
A rovat hírei
MI-teszt: Suzuki GSF650SA Bandit S
MI-teszt: Honda CB1000R
Suzuki GSX-R1000 2012
MI-teszt: KTM 690 SMC
BMW S1000RR 2012
Kawasaki ZZR1400 2012
Kawasaki ER-6n 2012
Kawasaki ER-6f 2012
Kawasaki ZX-6R 2012
Utolsó hozzászólások
morini - 2012.febr.08 04:15
Hozzászólás: 79
Catlakozott: 2010.júl.14 03:14
"A Balaton Fejlesztési Tanács elnöke a Megbeszéljükben elmondta: nem 35 milliárd forintról, hanem 15 milliárdos hitelről van szó az állam részéről, ezt a versenyeztetési díj alapján számolták ki. Az összeget nem kapta meg a sávolyi beruházó, hanem folyamatosan az évek során kerülne kifizetésre." Helyette az új budapesti focistadionra költenek ennyit, mert viktor szereti a focit. A MOL szponzorálásról ne is beszéljünk.
poliska - 2012.febr.07 12:26
Hozzászólás: 65
Catlakozott: 2010.okt.18 19:48
Valóban drága a pálya. Nagyon sok amatőr vagy átlag utcai motoros nem a másodpercek miatt járna ki, hanem csupán, hogy biztonságosabb körülmények között mint a közút tanulhasson nagyobb sebességgel kanyarodni, megismerhesse motorját és saját magát. A Mátrában vagy egy autós alá kerül, vagy az árokba megy.....itt van bukótér, kavicságy, stb. Ehhez azonban valóban drága.
poliska - 2012.febr.07 12:14
Hozzászólás: 65
Catlakozott: 2010.okt.18 19:48
puntomacko! te boldog ember lehetsz...
© 2012 Motorinfo.hu | Hirdetési ajánlat | A szerkesztőség