Totti az EB-ről jelenti

Szöveg és képek: Tóth Zoltán

Május utolsó hétvégéjén került megrendezésre a Gyorsulási Európa Bajnokság angliai versenye. Nagy dilemmában voltunk a kiutazást illetően, hiszen ugyanekkor zajlott Kunmadáron a magyar Drag OB. második fordulója is.

Az idén a magyar bajnoki cím visszaszerzése abszolút célom, így nehéz döntés előtt álltam, hogy melyik versenyen induljunk. Végül úgy döntöttünk a csapattal, hogy ugyan kockázatos kicsit, de megyünk Santa Podba!

Santa Podban lobog a magyar zászló. Hazánkból Zoli az első, aki itt rajthoz állt.

Nagyon készültem erre a fordulóra. Még egyedi elképzelésem alapján, a dragozás sajátosságainak megfelelő kétrészes bőrruhát is készíttettem Katona Albert bőrszabóval, aki nem mellesleg régi motoros és nem csak a szakmájában. Háromszor voltam kecskeméti műhelyében próbálni mire a mestermű elkészült. Köszi, Albert, hogy éjjel-nappal dolgoztál, hogy időre elkészülhessen! A ruhának egyébként az lényege, hogy gyűrődésmentesen engedje a szabad mozgásban vállaimat és felsőtestemet.

Tóth Zoli különleges szabásmintájú ruhája állítólag jó pár tizedet spórol a 402 méter alatt.

Négyen indultunk neki a több mint kétezer kilométeres útnak egy Jeep mögé kötött nagy lakókocsival, hiszen valahol lakni is kell. A vezetést Jenő Sugarman barátom, főszponzorunk képviselője vállalta magára, mellette az éberőr szerepében magyar főszerelőm, Kasziba Pisti, alias Lütyő foglalt helyet. Én magam hátul, egy üveg whisky, és ügyvédünk, Dr. Kiss Csaba (Kékvérű) társaságában vártam az út viszontagságait.

A csukló pozíciója különösen fontos a rajt pillanatában...

Tényleg kemény volt! Több mint huszonöt órát mentünk egyhuzamban, de megérte. Amikor megérkeztünk, hihetetlen látvány volt végignézni az Európa-bajnoki boxon, ahol több mint kétszáz csapat táborozott. Péntek este megérkezett dán szerelőm és mesterem, ő hozta a motoromat is, őket Peter Gusstavson, volt Topfuel Európa bajnok szállította át Svédországból – az EB-menők gyorsan befogadtak bennünket, pedig ez csupán a harmadik alkalom volt, hogy velük egy mezőnyben indultam. Ráadásul nagyon pozitívan nyilatkoznak országunkról és rólunk, magyarokról is.

...a szombati esőben bőven jutott idő a gyakorlására.

Szombaton egész nap esett az eső, így inkább kunmadarasi futásokat elemeztünk videóról és telemetriáról Briannel, valamint több százszor gyakoroltam a rajthoz szükséges mozgásokat. Sajnos az utolsó versenyen, amikor a középdöntőbe leállt a motorom, az eltört dugattyúgyűrűk tönkretették a hengereket és a dugókat egyaránt, az amerikai tuningcégnek pedig, ahol a motoromat építették, csak kisebb henger-szettet tartanak raktáron, mint ami nekünk kellett volna, így itt, Angliában, az Európa Bajnokságon kénytelen voltam 3150 köbcenti helyett 2720-szal beérni! Ez mínusz 35-40 lóerőt jelentett.

Az öt órás csúszás már kezd meglátszani Zoli fején is.

Másnap az első kvalifikációs futamunkon a rajt pillanatában kidobta az egyest a gép egy hibás léptetővilla miatt – állva maradtam a rajtban. Szerencsére volt cserealkatrészünk, délutánra el is készültünk a javítással, de addigra úgy felerősödött az oldalszél a pályán, hogy senkinek sem sikerült megjavítani délelőtti idejét, nekem pedig még mért délelőtti időm sem volt, így nem volt választásom, nekivágtam. A rajt utáni fél táv rendben ment, de kétszáz méter után annak ellenére, hogy teljes felsőtestemmel mellé feküdve húztam vissza, annyira elindult a motor a pályát szegélyező baloldali fal felé, hogy kénytelen voltam gyorsan felváltani a negyediket és az ötödiket…

…ekkor ért le az első kerék, ami kicsit keresztbefordulva találkozott a talajjal, csúszott is vagy ötven métert, mire elkezdte visszahozni a motort és engem a faltól. Ezzel az eléggé street-fighteresre sikeredett futamból tudtam 8,4 mp-cel kvalifikálni magam az elődöntőbe. Még a szélről annyit, hogy a Kunmadarason is járt rakétamotor pilótája, Eric Tebeul el is találta a falat saját időmérő futamán. Olyan erővel csapódott be a francia, hogy még a hengerfejéről is bontott le cuccokat, de Eric szerencsére nem sérült meg. Ezek után még legalább ketten pályát cseréltek, a harmadik kvali pedig el is maradt a sok baleset miatt. Körülbelül öt órát csúszott a program, így elszállt minden esélyem, hogy javítsak időmön.

Elöl Tóth, a másik pályán Ulf Ögge melegíti a gumit, a meglepetés sajnos elmaradt!

Az elődöntőben így az aktuális bajnokkal, Ulf Öggével kellett meccselnem. Egyesben a rajt után volt némi kerék túlforgásom, de összességében szép futam volt részemről, még úgy is, ha a reakcióidőm nem volt a legjobb. Fél távon három századra megközelítettem Ulfot, de azután a G2 Buell erőfölénye legyűrte a szenzációt éhező értem drukkolók álmát és az enyémet is. Végeredmény, hogy két tizeddel kikaptam az Európa bajnoktól, de a hideg (8°C) és a kisebb hengerek ellenére ismét hetessel kezdődő időt futottam!

Száguldj, Totti!

Legközelebb július elején, Finnországban indulok az EB következő állomásán. Drukkoljatok, meghálálom egy jó eredménnyel!

Tóth Zoltán „Totti”