A noalei gyártó két legsikeresebb középkategóriás modelljét friss színekbe és egy kis szénszálba meríti, néhány fontos részleten pedig még változtattak is.

Úgy volt, hogy az RSV4 R-változata mellett a V4-es Tuonóról is lerántják majd a leplet a milánói expón, de nem így lett. Az Aprilia standon egy frissített Shiver 750, és egy felextrázott, Factory kivitelű Dorsoduro fogadta az újdonságra éhes tekinteteket.

Shiver 750

Az elmúlt évek egyik legsikeresebb Aprilia modelljét, a Shiver 750-et enyhén átdolgozták a 2010-es évre, és a látszat ellenére nem csak a színösszeállítások szintjén kapunk újat: 2007-es bemutatása óta ez az első alkalom, hogy komolyabban hozzányúltak a saját fejlesztésű V2-essel hajtott sportos csupaszhoz.

A legfeltűnőbb természetesen az új, kétszínű fejidom, ami a gyár szándékai által nem csak a modell sportos megjelenésén taszajt egyet a jó irányba, de szélvédelmi funkciókat is ellát majd – a tulajdonosokat pont a nagysebességű orkán zavarta az eddigi Shiveren. A motor ergonómiája is előnyére változott. Az új ülés 5 mm-rel keskenyebb, és ezzel együtt kényelmesebb is, állítják, az alacsonyabb motorosoknak könnyebb lesz általa letalpalni, ez viszont biztos.

A Shiver lábtartói is újak, és míg a hátsó lényegében változatlan helyen és módon ad támaszt az utasnak, addig elöl több dolog is változott. A fent említett új ülés mellett a vezető lábtartóit hátrébb helyezték néhány milliméterrel, illetve a Shiver kormánya is más szögben áll az eddig megszokotthoz képest, együttesen ez egy, a motor stílusához jobban passzoló, sportosabb üléspozíciót eredményezett.

Az első Brembo féknyergek már tavaly óta radiális rögzítésűek a Shivereken, a 2010-es modell hullámos 320-as féktárcsákat kapott melléjük. Az Aprilia állítása szerint az új tárcsákkal a fékteljesítményen is javítottak valamelyest, de még ha nem is, [mi] azt mondjuk, a motor megjelenése csak profitálhat általuk, tehát már megérte. A Shiver 750 2010-ben két színösszeállításban kerül a piacra (feketében és ezüstben), mindkettőt fekete/piros vázzal és fekete kerekekkel szerelik.

Dorsoduro Factory

A Keményhátú sem menekülhetett: a Dorsodurót is alávetették az Apriliánál szokásos sportosító kúrának, amit a Factory utónév megjelenése jelez számunkra.

A Shiverben is alkalmazott 90 fokos hengerszögű, hengerenként négyszelepes DOHC V2-eshez (92 LE / 82 Nm) nem nyúltak, egyedül a másodikgenerációs ride-by-wire és a TriMap (a három választható erőleadási karakterisztikát hívja így a gyár) rendszerekre néztek rá a mérnökök a még finomabb teljesítmény-leadás elérésének érdekében.

A futómű viszont teljesen új: előre egy mindenhogy állítható 43 mm-es villapár került, ami ugyan méretileg megegyezik a „normál”, nem-factory Dorsoduro elejével, de beállításai sportosabbak, alsó, a radiálisan rögzített Brembókat befogó öntvényei pedig erősebbek. Kábé ugyanez hátul is igaz, azzal a különbséggel, hogy az új Sachs rugóstagon már látszik a másság: különálló gáztartályáról hamar észre lehet venni a Factory-sítást.

És természetesen nem szabad megfeledkeznünk a megszokott Factory-jellegről, azaz a karbon-tengerről: A Dorsoduro Factory szinte minden lehetséges műanyag alkatrészét szénszálerősítésű műanyagra cserélték, ezzel jó néhány dekát elspórolva a menetkész tömegből, illetve az összhatás sportosságának még tovább fokozása érdekében még egy egyedi, piros varrással megbolondított új ülést is kap a Factory vásárló.